A VALÓSÁG SOHASEM AZ, AMINEK LÁTSZIK

Kínai gyártmányú, gépkocsi riasztó távkapcsolójának álcázott csodakütyü. Tonnaszám olcsóbb, mint kilószám. Gyerekkoromban még James Bond is csak álmában használt hasonló eszközöket, manapság azonban közkedvelt „játékszer” a fiatalok körében (is).

A készülékkel (az eszközbe integrált LiPo akkumulátor feltöltését követően) ~ 2 órányi színes kép és hangfelvétel készíthető/rögzíthető. A „távkapcsoló” memóriájában tárolt digitális adatokat - az eszközt számítógép USB portjára csatlakoztatva- pl. jetAudio playerrel lehet élvezhetővé varázsolni

Műszaki adatok

- Foto: Fényképezőgép funkció, 1280 x 960

- Video: AVI videó formátum, 720x480/30 fps

- Hang: Zárt térben a normál szintű beszédhangot képes 6m-es távolságból

   (a visszajátszás során kiértékelhető minőségben) rögzíteni.

- USB1.1 és USB 2.0. funkció

- 8GB micro SD kártyával bővíthető maximum

- Beépített LiPo akkumulátor, készenléti idő 120 óra aktív idtartam kb. 2 óra

Biztonsági szakértők véleménye szerint a mikroelektronikai high-tech eszközök robbanásszerű fejlődése a bizalmas cégadatok megóvását egyre nehezebbé teszi. Egy új felmérés szerint a hordozható (korszerű technológiával gyártott elektronikus adathordozó eszközök pl. USB pendrive-ok, PDA-k, egyre okosabb „okostelefonok” stb., de még a világszerte elterjedt mp3-as zenelejátszók is időzített bombaként ketyegnek a közintézetekben, bankokban, vállalati irodákban, tárgyalótermekben, de jelen vannak a magánélet minden elképzelhető helyszínén/szituációjában is. A high-tech eszközök széles körű használata igencsak megkönnyíti a kémkedést. Ma már nem kell iratkötegeket lopva fénymásolni, a terjedelmes adathalmazok letöltése jóval egyszerűbb művelet. A potenciális belső kémek szorgoskodását - a biztonsági emberek legnagyobb bosszúságára - semmi sem támogatja jobban, mint a világháló. Az internetes közösségi oldalak, a vállalati honlapok és az egyéb weboldalak ugyanis gyakran túl sok mindent elárulnak egy emberről.

Az elemzések szerint az információbiztonsági szempontból „érzékeny munkakörben” dolgozó alkalmazottak majdnem negyede az mp3-as lejátszóját vagy memóriakártyáját használná céges információk ellopására, 59 százalékuk szerint pedig vállalatuk ellenőrzési rendszere jelenleg alkalmatlan egy ilyen típusú adatlopás megakadályozására vagy leleplezésére.

Ez a megdöbbentő eredmény része annak a brit felmérésnek melyet a szakértők egy világhírű szoftverfejlesztő cég kérésére végeztek. Információlopás miatt kérték a vizsgálatot. A megbízó cég ugyanis felfigyelt arra, hogy milyen nagymértékben elszaporodtak a munkahelyeken az mp3-as lejátszók, s kíváncsiak voltak, vajon van-e összefüggés a két tény között. A vizsgálatot közel 1400 üzleti döntéshozó körében végezték el.

A kapott eredményeket elemezve egy biztonsági szakértő arra hívta föl a figyelmet, hogy a zenelejátszóval elkövetett információlopást majdhogynem lehetetlen felderíteni, hiszen a digitálisan tárolt zeneszámok mellett ezek az eszközök bármilyen adatsor rögzítésére alkalmasak. Az Apple iPodja különösképpen megfelelő erre a célra – bár a tervező cég nyilvánvalóan nem erre szánta eszközét. A kis lejátszó nagy tárhellyel rendelkezik, a képernyő pedig lehetővé teszi a tárolt adatok közötti tallózást. A biztonsági szakértők szerint az a legnagyobb baj, hogy a felhasználó könnyedén fel tudja másolni az eszközre a fontos adatokat, majd le is tudja törölni őket, anélkül hogy a merevlemezről végleg eltüntetné. Egy vizsgálat, amelyik ellenőrzi a tárolt fájlokat, csak zeneszámokat mutat ki. De ha egyszer kiviszik az épületből az eszközt, akkor egy számítógép segítségével könnyedén visszanyerhetik az ellopni kívánt adatokat. Az olyan eszközök esetében pedig, mint az iPod Shuffle, melyek nem rendelkeznek kijelzővel, még problémásabb az ellenőrzés, a biztonsági őröket is fel kell készíteni a technológiára; ráadásul ez sem biztos, hogy elegendő, hiszen ha egyszer csatlakoztatták is egy számítógéphez az eszközt, még meg is kellene találni rajta a gyanús fájlokat.

Szakértők véleménye szerint javában folyik az ipari kémkedés Magyarországon is, bár a Diagon-botrányhoz hasonló nagyszabású, komplex, ráadásul nemzetközi vonatkozású ügy eddig nem robbant ki. A nem legális eszközökkel folytatott üzleti hírszerzés és az üzleti titkokkal való visszaélés azonban sok cégnek, köztük neves multinacionális vállalatoknak is okozott már kisebb-nagyobb károkat, csak ezek nem kerülnek nyilvánosságra. A konkurens cégek gyakran figyeltetik egymást, időnként hackereket alkalmazva törnek be a másik számítógépes rendszerébe, hogy olyan üzleti információkhoz jussanak, amelyek révén versenyelőnyre tehetnek szert. A legveszélyesebb támadások azonban általában belülről érik a cégeket.

Az eredményes védekezéshez nem elég  megkongatni a vészharangot; a cégeknek új információvédelmi stratégiát kell alkalmazniuk. A technológiai fejlődés mind könnyebbé teszi a tolvajok dolgát, s mind nehezebbé az ellenőrzést. A szakemberek bíznak abban, hogy nem az eszközök tiltása vagy folyamatos vizslatása, hanem hatékonyabb módszerek kidolgozása oldja majd meg a problémát.

E-mail: solitontron@gmail.com